Szomorú Karácsony

Elnézést kérek, hogy ilyen régen nem írtam ide, de sajnálatos haláleset történt a családban, ami nagyon rosszul érintett. Az öcsém, akit sajnos régóta nem láttam, e hó 13.-án elhunyt. Nagyon fiatalon(44 éves volt) és hagyott maga után egy pici gyermeket, akit most egyedül nevel fel az édesanyja. Szóval ezért lesz Nekünk kicsit szomorkás a karácsony. A gyerekeink nem fogják megérezni, hiszen mindnyájan kapnak ajándékot és fel lesz díszítve a fenyőfa is. Sokat fogunk gondolni az elment szerettünkre és bízunk benne, hogy fentről Ő is figyel minket és nem neheztel Ránk, amiért ünnepelünk. Nagyon fájó dolog egy testvért elveszíteni, pláne akkor, hogyha nincs több és már a szüleink sem élnek. Egyedül maradtam,de vigasztal a feleségem és a lányaim jelenléte, akik miatt kell még elviselni ezt a gyászt is. Tudom jól, hogy az élet nem állhat meg és tenni kell a mindennapi dolgainkat,de emlékezzünk azokra is akik itt hagytak Bennünket. Reménykedjünk, hogy odafentről látnak minket és Ők is így tennének fordított helyzetben. Az Ő szűkebb családja sem fog pompázatos ünnepet tartani, de Ők is megemlékeznek Jézus születéséről és szűk családi körben emlékeznek elhunyt családfőjükre. Kívánom, hogy legyen neki könnyű a föld és a másvilágon is hasonló minden jóban legyen része, mint eddigi életében. Mi meg ígérjük, hogy nem felejtjük el és azon leszünk, hogy emléke örökké éljen! Nyugodj békében édes öcsém!