Deviza elszámolás! Elszámolták a bankok a devizahiteles ügyfeleik felé a jogtalanul beszedett összegeket. Mindenki megkapta a bankjától az elszámolást, melyet gondolom nem ellenőrzött senki.(Hivatalos szervek!) A következő hónaptól, viszont ismételten a régi törlesztőrészletet kérik a bankok. Bementem reklamálni a bankomba, ott azt mondták, hogy tévedés történt, emiatt ismét a régi törlesztőrészletet kell fizetni. Kérdezem akkor, hogy hol van az elszámolás illetve a visszatérítés!? Ugyanezt játsszák el a lízingcégek is. Ott egy kettő milliós autóra 16 évig kell visszafizetni közel 8 milliót. Gratulálok a kormánynak mindezért és amiatt, hogy tömik a multik és a bankok zsebét. Meddig bírja még ezt a lakosság? Mennyi kilakoltatás fog kezdődni amiatt, hogy nem tudják fizetni a minden marad a régiben részleteket? Miért volt jó ez a parasztvakítás ezzel a devizaelszámolással? Azt gondolom valakik nagyon meglettek fenyegetve, mert egyetlen ország vagyunk a világon akik nem tudták tisztességesen elszámoltatni az uzsorásokat. Mennyi ember fog utcára kerülni ezekért a visszásságokért? Minden bevándorlót támogatunk a Magyar meg dögöljön éhen, lakjon a híd alatt és nevelje a gyerekét adományokból, meg kegyelemkenyéren! Imádni való, hogy ezt építettük sok-sok éven át. Hazugságban jók vagyunk. Tele vagyunk korruptnál korruptabb emberekkel, akik lefekszenek a multiknak. Gyerekeink meg kénytelenek elmenni itthonról, mert élhetetlen lett az ország! Mindez miért? Mert a devizahitelekkel rabszolgát csináltak a Magyar emberekből. Uzsora kamatról cikkeznek, ha valaki tisztességtelen haszonnal ad kölcsön! Mit tesznek a bankok és a lízingcégek? Ugyanazt, csak állami segítséggel. Hát mindenkinek el kell menni, ha élni akar. A nehezen összekuporgatott háza, amit évek során spórolt össze és devizahitelből tudott befejezni, meg már a bankoké és mindehhez tapsol a kormányunk! Építettek egy falut, ahol senki nem akar lakni, mert mindenkinek van sajátja, amit nem képes megtartani, mert nem segítik kormányoldalról. Hova lett a fellengzős duma a devizahitelek elszámolásáról? Hol a tisztességtelen haszonszerzés megszüntetésére tett ígéret? Tegyen már végre valaki valamit, vagy hagyják békén a népet haszontalan dumával! Eddig is éltünk valahogy, ezután vegetálunk, de nem rogyunk össze! Bízunk a Magyar ember túlélő képességében és reménykedünk, hogy hamarosan olyan kormányunk lesz, aki tényleg a népért van és nem a bankárok, meg a multik seggét nyalja! Remélünk, míg élünk! Magyarok vagyunk, nem csüggedünk, de nem is felejtünk! Hamarosan választás!

Legfrissebb történetem Közalkalmazottként dolgoztam ez év augusztusáig, mikor is egy több összetevős betegségből kifolyólag munkaképtelennek nyilvánítottak és elindították rehabilitációs járadékra helyezésemet. Ehhez fel kellett mondanom a munkahelyemen, melyet közös megegyezéssel elfogadott a főnököm. Augusztus 31.-i hatállyal szűnt meg a munkaviszonyom és a főnököm javaslatára augusztus hónapban szabadságon voltam, előtte betegszabadságon. Ma 2015. szeptember 14-e van és még nem kaptam semmi papírt a rehabilitációs osztály felé átadandót. Elszámolták a szabadságomat, és az utolsó betegszabadságomat is, de vissza is vonta az államkincstár. Köszönöm! Eszerint nincs jelenleg jövedelmem, gyakorlatilag a gyógyszereimet nem tudom kifizetni, de még a gyermekeim és a családom megélhetését kellene finanszírozni, míg megérkezik az első rehabilitációs járadékom. Nos ez nem fog menni, mert nincs miből. Valaki elszámolt minden Nekem járót, csak nem értem miért vonták vissza!? Persze többször telefonáltam, de nyakatekert módon kaptam választ, amit szerintem még az sem ért, aki elmondta. Most már csak azt remélem, hogy a munkaviszony megszüntetésével járó papírjaimat egyáltalán megkapom! Ugyanakkor remélem nem jön közbe semmi a családban, amire hirtelen fizetni kellene, mert ez lehetetlen lesz. Nos ez a bánásmód 39 év munkaviszony után egy olyan emberrel szemben, aki nem kérte sem a tüdőgyulladásából eredeztethető oxigénhiányos állapotából, sem a rosszindulatú daganatból fakadó munkaképesség vesztését. Reménykedem abban, hogy Én voltam az utolsó, akivel így bántak a hivatali ügyintézők és megpróbálok mások segítségével élni addig, míg az első járadékomat postára adják!