Szomorú Karácsony

Elnézést kérek, hogy ilyen régen nem írtam ide, de sajnálatos haláleset történt a családban, ami nagyon rosszul érintett. Az öcsém, akit sajnos régóta nem láttam, e hó 13.-án elhunyt. Nagyon fiatalon(44 éves volt) és hagyott maga után egy pici gyermeket, akit most egyedül nevel fel az édesanyja. Szóval ezért lesz Nekünk kicsit szomorkás a karácsony. A gyerekeink nem fogják megérezni, hiszen mindnyájan kapnak ajándékot és fel lesz díszítve a fenyőfa is. Sokat fogunk gondolni az elment szerettünkre és bízunk benne, hogy fentről Ő is figyel minket és nem neheztel Ránk, amiért ünnepelünk. Nagyon fájó dolog egy testvért elveszíteni, pláne akkor, hogyha nincs több és már a szüleink sem élnek. Egyedül maradtam,de vigasztal a feleségem és a lányaim jelenléte, akik miatt kell még elviselni ezt a gyászt is. Tudom jól, hogy az élet nem állhat meg és tenni kell a mindennapi dolgainkat,de emlékezzünk azokra is akik itt hagytak Bennünket. Reménykedjünk, hogy odafentről látnak minket és Ők is így tennének fordított helyzetben. Az Ő szűkebb családja sem fog pompázatos ünnepet tartani, de Ők is megemlékeznek Jézus születéséről és szűk családi körben emlékeznek elhunyt családfőjükre. Kívánom, hogy legyen neki könnyű a föld és a másvilágon is hasonló minden jóban legyen része, mint eddigi életében. Mi meg ígérjük, hogy nem felejtjük el és azon leszünk, hogy emléke örökké éljen! Nyugodj békében édes öcsém!

Belvíz

Nagyon sok(25-30cm)hó esett a múlt héten, szinte egy nap alatt. Örültek neki gyerekek és felnőttek, szép fehérbe öltözött a táj. Jött a hideg idő, úgy gondoltuk tartós lesz a hó és talán karácsonyra is tartalékol valamennyit a természet. Aztán eltelt két-három nap és rettentő erős felmelegedés következett be(17-20 fok.) egy nap alatt mind el is olvadt, ekkor jöttek a problémák. A föld már nem tudta elvezetni a rengeteg vizet és megduzzadt patakok, folyók gátjain keresztül törve keresett utat magának a víz. Nem látszanak a gátak és már lassan a lakott területeket veszélyezteti az áradat. Óráról - órára emelkedik a víz szintje és még megjósolni sem lehet, hogy hol fog tetőzni. Soha nem látott vízszintet mértek a Zala folyó településünkön lévő szakaszán. Elbirtokolta a víz a szántóföldeket, réteket és az alacsonyabban fekvő utakat is. Homokzsákokkal védjük a település becsatlakozó útjait, hogy ne törhessen át rajta. Döbbenten nézzük a gyarapodó víztömeget, tehetetlenül várjuk, hogy tetőzzön és apadásnak induljon. Ugyanakkor a TV csatornákon keresztül nézzük és hallgatjuk a híreket, megdöbbenünk, hogy kicsi országunkban mekkora területek állnak víz alatt és naponta mekkora károk keletkeznek. Akkor Mi még ne szóljunk semmit, hiszen nálunk még nem veszélyeztet emberi életet, lakóházat és egyetlen család vagyona sincs veszélyben. Persze szép látvány a havazás, de olvadás után ekkora kárt okoz. Most is nézem az időjárás jelentést, ahol az elkövetkező napokra havazást ígérnek és nem is kis mennyiségben. Ha az is ilyen hamar elolvad, hova lesz a sok víz? Azt hiszem a természet bünteti az embereket a pazarló és meggondolatlan környezeti károsításokért. Miért csak a bekövetkezett események után jut eszünkbe a védekezés? A Zala folyó településünkön átfolyó szakaszának csak talán a fele gáttal védett. Miért nem építünk ki gátat a megelőzés érdekében? Talán azért, mert még nem történt komolyabb tragédia? Ha történne, akkor ki lenne érte a felelős? Pénzt kellene keríteni és minél hamarabb megépíteni a gátat, hogy ne a réten lássuk a vizet, hanem maradjon a medrében, ekkor talán nyugodtabban aludnának az emberek, nem kellene tragédiától tartani.
Sajnálom, hogy ilyen gondolatokat kellett papírra vetnem, de ez a valóság és a tehetetlenség érzése íratta le Velem ezeket a gondolatokat.Remélem, hogy a 2010-es év ezzel a mostani eseménnyel zárul és az ünnepekre, valóban Illeni fog a békés, meghitt jelző!

Ünnepek

Szép napot!
Ünnepi készülődés, izgalmakkal teli várakozás és csillogó tekintetek! Mikulás várása szinte minden este. Lefekvés előtti kérdés:- Anya, még mennyit kell aludni Mikulási? Most ez a legnagyobb izgalomra okot adó esemény és már a nagyobbak az Adventi koszorút firtatják. Sok kérdés elhangzik a gyertyák számáról, színéről és az ünnep jelentőségéről. A kicsik még elhiszik, hogy a Mikulás és a Jézuska "hozza" az ajándékokat, bár a nagyok már néha elbizonytalanodnak. Ők már a társaiktól és a még idősebb gyerekektől azt hallják, hogy nincs is Mikulás meg Jézuska, de azért még megkérdezik otthon, hogy biztosak legyenek a dolgukba. A múltkorában nagylányom, aki 10 éves azt kérdezte, hogy ha anyának vásárolunk ajándékot, akkor azt hova kell címezni, hogy a Jézuska megkapja? Ugyanis azt mondtam neki, hogy Mi megvesszük az ajándékot és elpostázzuk a Jézuskának, aki elhozza a Karácsonyfánk alá, ahol, majd anya megtalálja. Hát ebből még nem tudom, hogy keveredek ki, de valami érthető válasszal kell szolgálnom. Ez az első év, amikor a gyerekek már önállóan szeretnének választani ajándékot nekünk szülőknek, csak azt nem értik, hogy kerülnek az ajándékok a Jézuskához! Persze addig jó, míg így gondolkodnak, hiszen addig gyerekek. Az ünnepi készülődés már elkezdődött, sorban készítik a fára felkerülő díszeket. Egész ötletesek és kreatívak. Már kezdik az ünnepi menüt összeállítani, kedvenc süteményeiket sorolják és a nagyanyjukat "nyüstölik" beigliért. A minden karácsonykor szokásos hal megvásárlása is napirenden van és a töltött káposzta alapanyaga is össze lett írva. Kocsonya sem maradhat el és igazán jó érzés, hogy semmiről nem feledkeznek el. Most már csak az ünnepek eljövetelére kell várni és még pár napig eldugni a gyerekek elől az ajándékokat. Reménykedünk, hogy az idei évben is szeretetben telnek az ünnepek és lesz látszatja a lázas készülődésnek. A mikulás napok múlva érkezik és sajnos nagyon hamar követi a Karácsony és az Új év ünnepe. Készüljön mindenki, feledje gondjait és okozzon minél nagyobb örömet szeretteinek.

Lehet, hogy ez a megoldás?

Tolvaj cigányok Finnországban


Loptak, lelőtték őket. Senki nem háborodott fel és nem tiltakozott !

Lappföld a sarkvidék széle. Hó és fagy. Évszázados hagyomány, hogy
pihenőkunyhókat, faházakat talál az eltévedt vándor. A házban élelmiszer,
tüzelő, meleg ruha, víz és motoros szán a továbbmeneküléshez, mert a sarki
tél kegyetlen. A magyar romák fosztogatták a menedékházakat. Kellett nekik
minden, Svédország felé haladva. Mondom, minden, nem hagytak az esetleg
odatévedőnek semmit, hadd fagyjon meg, hadd haljon éhen. A lappok
kifigyelték a tolvajokat. Bumm! Bumm! A magyar roma férfiak holtan estek
össze. Nőik, gyermekeik elmenekültek. A lappok jegyzőkönyvet vettek föl, és
elföldelték a holtakat. Más arrafelé a törvény. Más arrafelé a tulajdon
fogalma. Nem úgy, mint nálunk. Mohácsi Viktória nem is utazott oda
az adófizetők pénzén, hogy tiltakozzék.